Gyógyír az érzékeny fogaknak?

 

Sokunknak ismerős az érzés, amikor hirtelen belénk hasít a fájdalom ha a hideg fagyi vagy ital hozzáér a fogainkhoz...

A fogat érő külső hatás lehet akár a hideg levegő, forró ital is, ami egy egészséges fognál nem okozna ekkora gondot. A probléma forrása a visszahúzódó fogíny és a fogzománc kopása.

Mitől olyan érzékenyek a fogaink?

A fogérzékenységnek számos oka lehet, az egyik ilyen a helytelen fogmosási technika, valamint a savas ételek, italok fogyasztása is nagy mértékben közre játszik kialakulásában.

Tanulságképpen írom. Sajnos beleestem abba a csapdába, amit a farkast kiáltó ember esete nagyjából meg is testesít.

 

Csemetém bizony szereti néha ferdíteni a dolgokat, színészi képességei komolyan gondolkodtatnak pályaválasztásával kapcsolatban, de mindezek ellenére én is hibás vagyok, hogy nem olvastam kellően utána: fájhat-e a tejfog. Hát, most megtettem, és fogom a fejem rendesen.

 

 

A helyzet, hogy kilyukadt a picikém (5 éves) hátsó két őrlője teljesen szimmetrikusan felül, mindkét oldalon ugyanaz.

Reggel első utunk a fürdőbe vezet: mosdás, fésülködés, a nőknek smink, férfiaknak borotva. Fogmosásra jó, ha egy percünk marad, pedig az lenne az ideális, ha legalább öt percet szánnánk rá.

 

A fogmosás fontossága

Fogmosással alkalmanként öt percet ajánlott eltöltenünk, ez az ideális idõtartam. Természetesen kisgyerekeknél a fogmosás ideje rövidebb, az idõsebbeknek viszont ennyi idõ szükséges a fogakra rakódott plakk (bonyolult metabolikus kapcsolatot mutató bakteriális rendszer) alapos és teljes eltávolításához – tanácsolja Székely Attila fogorvos.

Mindannyian szeretnénk ép fogakat és fogínyt, üde leheletet. Ehhez az kell, hogy odafigyeljünk - és esetleg változtassunk - szájhigiéniás szokásainkon: például a megfelelõ eszközöket használjuk a mindennapos szájápolás során.

 

 

A szájhigiénia eszközei

Napjainkban az elektromos fogkefék egyre nagyobb választékban kaphatóak és így már valós alternatívát nyújtanak hagyományos társaikkal szemben.

 

 

A hagyományos fogkefék használata időigényes és jó kézügyességet igényel. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság körében sajnos alig lehet találni olyan egyént, aki képes tökéletes, lepedékmentes állapotot fenntartani. A hagyományos fogkefe, kiegészítve fogselyem használatával, - elvileg - alkalmas lenne a jó szájhigiéné fenntartására.

Érdekes beszélgetésnek voltam fültanúja cirka 30 éves fogorvosom, és aszisztense között - aki szintén 25 körül lehet -, miközben aktívan dolgoztak amalgáncserémen.

 

 

A beszélgetés egy eset mesélésével kezdődött, miszerint a főorvosnő, babszemnyi fogköves fogat távolított el a napokban egy páciens szájából, és ezen voltak megütközve, hogyan fordulhat elő, hogy valakinek ne tűnjön föl, egy folyamatosan növekvő valami a fogán. Hát, ez azért engem is elgondolkodtatott, hogy bizony, még a nagy egészségügyi kampányok ellenére is van még mit felvilágosítani a fejecskékben.

Anyaként igyekszem a gyerekemet megtanítani rá, hogyan ápolja a fogait, mennyi ideig végezze a fogmosást, hogyan tudja a nyelvét megfelelően letisztítani… szóval, amit csak lehet, belevések a kis fejecskéjébe, hogy neki már természetes legyen az, amit én még a mai napig csak tanulgatok.

 

 

Eszembe jutott, milyen klasszak voltak azok a nagyméretű fogsor-modellek, amiken még a suliban mutogatták  időnként felkért szakemberek, hogy hogyan kell helyesen fogat mosni, és gondoltam utána nézek, hol lehetne ilyesmit beszerezni.

A Házipatika oldalán találtam ezt a leírást és nagyon tetszett a képes illusztráció, ami a legtöbb leírásból hiányozni szokott. Íme:

 

 1. - A fogkefét enyhe nyomással 45°-os szögben helyezzük az íny szélére, és a lerakódást apró, lazító mozdulatokkal - az íny széle alatt is - oldjuk. Az erőteljes súrolás nem tesz jót!

 

 

 

 

 

 2. - A fellazított fogkő eltávolítására húzzuk a fogkefét kb. tízszer az íny irányából a korona felé, mindig pirosból fehérbe.

Sziasztok!

Gondoltam, jó ha az érdeklődők tudnak róla! :o)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. február 10-13-án

a SOTE nagyváradtéri elméleti tömbjében rendezik meg a

XI. Hungarodent, Nemzetközi Fogászati Szakkiállítást.

A felvonuló cégek mindenkit szeretettel várnak!!

Az aulában fantasztikusan felállított standok, kellemes hangulat vár minden érdeklődőt. A hazai és külföldi cégek előadásokat tartanak magyar, ill. angol nyelven, bemutatva új termékeiket.

Fogaink egészségét kíméletes fogmosással óvhatjuk a legjobban. Szerencsére már óvodában megtanuljuk a helyes módszert, de nézzük, mi is ez.

 

Mindig válasszunk olyan fogkefét, melynek sörtéi tompa végűek. Így nem sértjük fel az ínyt és kíméletesen tisztíthatjuk a fogakat. A fogkeféket két-három havonta cseréljük, ekkorra használódnak el. A sörték eltörnek, szétnyílnak, baktériumok telepedhetnek meg bennük, így egy öreg fogkefe rendkívül ártalmas lehet.

Manapság már mindenhol hallhatunk a fluoridos fogkrémekről. Mi is az a fluorid és miért fontos számunkra?

 

A földkéreg tizenhetedik leggyakoribb eleme. A természetben főként kalcium-fluorid formájában fordul elő.

Az egészséges felnőtt szervezetben is megtalálható, bizonyos mennyiségben. Elengedhetetlen a csontok fejlődése esetében, a szilárdítás nélkülözhetetlen eleme.

 

 

 

 

 

 

 

DE!

Fontos, hogy ne adagoljuk túl! Ebben az esetben hatása káros lehet!

 Akár rendszeresen, akár - helytelenül - alkalomszerűen keressük fel a fogászt, érdemes olyat választanunk, akiben teljesen megbízunk. Még a sürgősségi ellátással is - ha egy mód van rá - érdemes lehetőleg azt az orvost "zaklatni", akihez amúgy is járunk. Kit válasszunk?

 

 

 

 

 

 

 

 

• A körültekintő fogorvos az első találkozáskor részletes anamnézist készít, és minden beavatkozásról nyilvántartást vezet.
• A jó fogorvos őszintén elmondja a lehetőségeket, a legolcsóbbtól a legdrágábbig, hogy betege kellő információ birtokában a lehető legjobban dönthessen.

A tejfogak körülbelül hat hónapos korban szakítják át az ínyt. Kivéve, amikor foggal születünk, ez a táltosfog. Az áttörés gyakran fájdalmas, ezért ilyenkor hideget, rágcsálnivalót vagy érzéstelenítő oldatot adnak a csecsemőknek. Léteznek ma már kimondottan erre a célra gyártott műanyag- vagy gumikarikák és játékok, amelyek elterelik a figyelmet a fájdalomról, és az íny maszírozásával elősegítik a fogak előtörését. Legelőször a metszőfogaink, majd az első tejrágófogunk, aztán a szemfogaink és legutoljára a második rágófogunk bújik elő.

Akár szívbetegséget is okozhat a rossz fog. Ezért fontos, hogy már óvodás korban elsajátítsák a gyerekek a helyes szájápolási technikákat.

Debrecenben sikeres a prevenció - egyre ritkábban húznak fogat az iskolafogászaton. A fogmosásról és a lehetséges betegségekről a Városi Fogászati Vetélkedőn kérdezték az általános iskolásokat.

 

45 fokos szögben, hogy az ínyszélt is érje a fogkefe, körkörösen, sepregető mozdulatokkal jövünk végig miden fogon - a fogmosás helyes módja.

Kanadai kutatók szerint az ezüst színű higanyalapú fogtömések talán mégsem olyan veszélyesek, mint azt korábban hitték - derül ki a Chemical Research in Toxicology online számából.

 

A higanyt tartalmazó amalgámot több mint egy évszázadon keresztül használták a fogorvosok a lyukas fogak tömésére. Az elmúlt években kétségek merültek fel alkalmazásukkal kapcsolatban, esetlegesen mérgező higanytartalmuk miatt. A higany azonban a különböző vegyületekben különböző kémiai formában található meg, melyek toxicitása is eltérő. Mindeddig nem sokat tudtunk arról, hogyan változik az amalgámtömésekben található higany kémiailag az idő előrehaladtával.

 A fogékszer az, ami tényleg csak azoknak a hölgyeknek áll jól, akiknek gyönyörű fogsoruk és fehér fogaik vannak. Nem ajánlatos görbe fogakra használni, mert csak kiemeli a hiányosságokat. A fogra nem ártalmas, fúrás nélkül, lyuk nélkül feltehető, nem hagyva semmi nyomot maga után. A fogékszer felrakása nem tart tovább 3-5 percnél, és nem jár semmiféle kellemetlenséggel, ám ezt csak fogorvos teheti fel, ami egy speciális ragasztási technikával történik.

 

Annak ellenére, hogy csecsemőkorban mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy felnőtt korában is egészséges fogai legyenek, sajnos a tömések, valamint fogpótlások mindennaposak életünkben. Csupán a népesség 2%-a mondhatja el magáról, hogy semmilyen fogbetegsége illetve lyukas foga nincs.

 

Mindenki előtt ismert egy szuvas fogának sorsa, mellyel a fogorvosaikat felkeresik, azonban kevésbé hasonlatos biztonsággal kezelt kérdéskör a fogágy (paradontium) betegségeinek területe. Laikusként ezen problémakör „ínyvérzés vagy ínysorvadásként” ismeretes, mellyel  kevesen tudják mi a teendő, illetve mik a megelőzés lehetőségei.

 

 

A különböző problémákkal fogorvoshoz forduló betegek igen ritkán panaszkodnak arról, hogy szájszaguk van, rossz a leheletük. Gyakran csak alapos kikérdezés után derül ki ez a  - banálisnak tűnő, ám de súlyos betegségeket is kísérhető - tünet, ami vagy a  páciensek igénytelenségét, vagy  szemérmességét, szégyenlősségét  tükrözi.  Sokszor saját szájszagát a beteg nem is mindig veszi észre, viszont ha tudomása is van róla, gyakran gátlást, pszichés zavarokat vált ki benne.

 

Az aphta egy olyan szájnyálkahártya betegség, mellyel az emberek kb. fele találkozik élete folyamán. Előfordulása nőkön gyakoribb, sokszor megfigyelhető családi halmozódás. Sokak életét bizony igencsak megkeserítik ezek a kisebb, vagy nagyobb, igen fájdalmas „fekélyecskék”. Előfordulhat, hogy csak egy-két alkalommal fejlődik ki, máskor félévente, havonta, vagy akár gyakrabban is kiújulhat, de évek múlva spontán is elmaradhat a betegség.

Az orvostudomány mai állása szerint még nem tudjuk pontosan az okát, bár szóba jön vírusos és immunológiai eredet, pszihés stressz, hormonális hatás (menstruáció kapcsán), vitaminhiány (vas, folsav, B12), táplálékfelszívódási zavar, vagy táplálékallergiák.

Gyakran merül fel a szülőkben gyermekeik kusza fogzását követve, vagy esetleg az iskolaorvos ajánlására, hogy mikor érdemes, illetve szükséges szabályozni a fogakat. Sok tévhit él ezzel kapcsolatban, az egyik leggyakoribb, mikor a szülők azt gondolják, hogy ráér az, majd ha a gyerek már túl van a tejfogváltáson, vagyis tinédzserkorban.

 

 

 

Nagyon fontos, hogy akár 2-3 éves kortól kezdve a gyermeket rendszeresen lássa fogszakorvos, mert bármennyire is hihetetlen, vannak olyan eltérések, amiket már ilyen korai életkorban –tehát a tejfogazati időszak alatt- el kell kezdeni kezelni.

A fogászatban manapság már a fogfehérítés rutin eljárásnak számít, mégis úgy gondolom érdemes  - elsősorban a laikusok számára – összefoglalni az eljárás lényegét, a különböző módszerek nyújtotta lehetőségeket.

Természetesen tisztában kell lenni azzal is, hogy mitől alakulnak ki elszíneződések, hisz a betegek legtöbbször csak azt észlelik, hogy a fogaik sötétebbek, sárgábbak, szürkébbek lettek, vagy esetleg kifejezetten megbarnulnak.

 

Ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, először is megnézzük, hogy a teljes fogazatot érintő problémáról van szó, vagy pedig csak egyes fogak eltéréséről.

Hello,Thank you for your comment. I am afaird I do not understand exactly were the problem lies. Coud you please be more explicit? We are about to install the signs with boastings which will complete the directional signage of the trail. In addition, on of the most important of signs has been brutaly removed. Thank you,The kythera hiking team