Hajdanán nem jött a Fogtündér. Nem hozott pici ajándékokat a párna alá, jutalmul, hogy szépen kipotyogott a fogunk. De biztosan akkor is ott libegett a gyerekek ablakai elõtt, csak sose vettük észre. A spárga az ajtókilincs és a fogunk között akkoriban sokkal izgalmasabbnak számított?

Minden szülõ ragyogó fogsort szeretne a gyermekének!


De nem csak a szép, de az egészséges fogak kialakulása is lényeges. Ha odafigyelünk, és helyesen irányítjuk a fog természetes folyamatait, jó eséllyel megalapozhatjuk gyümölcsözõ kapcsolatunkat a fogorvossal.

A szájüregben élõ baktériumok és egyéb mikroorganizmusok milliárdjai megkérdõjelezhetetlenül befolyásolják a fogak és a fogíny egészségét. Vajon okoznak-e problémákat a szívben vagy az erekben?


Segíthet-e megelõzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket a jobb szájhigiéné?

A Harvard Egyetem szakmai kiadványa, a Harvard Heart Letter szerint az elgondolás, hogy a szájüregi problémák a szervezet más részeiben is betegségek kialakulását segíthetik elõ, nem megalapozatlan, csak idáig nehéz volt bizonyítani az összefüggést.

Afrikában a fogorvosi jó tanács: ?minden nap mossunk háromszor fogat? kicsit másképpen valósul meg: a szájápolásra kényesek akár egész nap a szájukban tartják különleges fogkeféjüket ? számol be a Reuters hírügynökség.

A kontinens Szaharától délre esõ részein rengetegen nap mint nap úgy járnak-kelnek, hogy egy kis bot vagy gally lóg ki a szájukból, amelyet rágcsálnak, vagy fogaik megtisztogatásához használnak: ez az afrikai fogkefe.
Akik használják, esküsznek rá, hogy a fákról vagy bokrokról levágott ágacska természetesebb, hatásosabb ?és nem utolsó sorban olcsóbb ?, mint a gyógyszertárakban és bevásárlóközpontokban kapható, csinosan csomagolt termékek.

Egy új tanulmány szerint a fogszuvasodás vagy ínyproblémák miatt fiatalkorban elvesztett néhány fog a késõbbiekben megnöveli a kockázatot a szívbetegség kialakulására.

A Heart címû folyóiratban megjelent tanulmány megerõsíti a feltételezést, mely szerint összefüggés lehet a szájhigiénia és a szívbetegségek kialakulása között.

A Journal of Periodontology augusztusi száma összefoglaló cikket közöl a stressz és a fogágy betegségeinek kapcsolatáról.

Az elemzés során áttekintett korábbi tanulmányok 57 százaléka - és maga az összefoglaló is - egyértelmû párhuzamot tudott vonni a fogágybetegségek és az olyan pszichés faktorok között, mint a stressz, szorongás, aggodalom, depresszió és magányosság.

Az összefoglaló tanulmányt készítõ brazil kutatók azt feltételezik, hogy a kortizol nevû hormon az összekötõ szál a stressz és a fogágybetegségek között.

A gyümölcsök, joghurt, citromlé és az üdítõ italok ártalmatlan fogyasztási terméknek tûnnek, azonban nem megfelelõ mértékû fogyasztásuk súlyosan károsíthatja a fogzománcot.

A táplálékok savtartalma hatására a fogzománcon erózió alakul ki, mely elõbb-utóbb a fog teljes szerkezetének felbomlásához, majd pedig fogszuvasodáshoz vezet.
Dr. David Bartlett munkatársaival a savas táplálékok fogzománcra gyakorolt hatását, valamint a problémák lehetséges legkorábbi felfedezésének lehetõségeit vizsgálták.

Bár ellentmondásosan hangzik, a fogmosás okozta sejtkárosodások elõsegítik ínyünk egészségét. A fogkefe sörtéi lyukakat szakítanak az ínyt és a nyelvet borító sejtrétegen, és ez jó hatású ? magyarázzák a Georgiai Orvosi Egyetem kutatói.?Világos, hogy a fogmosás egészséges dolog, eltávolítjuk általa a baktériumokat és valószínûleg ez a legfontosabb feladata.? - nyilatkozta Dr. Paul L. McNeil sejtbiológus.

?Szerintünk viszont vannak még további elõnyei is a fogmosásnak.

A legtöbb fogorvos aligha ajánlana pácienseinek fogai egészsége megõrzése érdekében csokoládét, inkább rendszeres fogmosást és fogselymet.
Az amerikai Tulane Egyem kutatója szerint azonban a csokoládé ? illetve annak egy alkotóeleme ? jót tehet a fogak számára. Amran Sadeghpour szerint egy kakaóból kivont vegyület - amely megtalálható csokoládéban, teában és egyéb termékekben is - hatékony és természetes helyettesítõje lehet a fogkrémekben lévõ fluoridnak.

Mindegy negyedik ember szenved a rossz lehelettõl. A tudósok egyre közelebb kerülnek az okok feltárásához.