Fogínysorvadásként kétféle állapotot szokás a betegek körében megnevezni, az egyik, mikor azt látják, hogy a fognyakról visszahúzódott az íny, a másik mikor a kilazult fog, vagy fogak miatt keresik fel rémülten a fogorvost. Az előbbi esetben az a gyakoribb, hogy helytelen fogkefehasználat miatt a szoros ínyszél valóban elhúzódik és a kemény fogkefe vízszintes sikáló hatása kikoptatja a fognyakat, sérül a zománc, illetve előtűnik a fognyaki cement és rendkívül érzékennyé válik a fognyak.

 Akár rendszeresen, akár - helytelenül - alkalomszerűen keressük fel a fogászt, érdemes olyat választanunk, akiben teljesen megbízunk. Még a sürgősségi ellátással is - ha egy mód van rá - érdemes lehetőleg azt az orvost "zaklatni", akihez amúgy is járunk. Kit válasszunk?

 

 

 

 

 

 

 

 

• A körültekintő fogorvos az első találkozáskor részletes anamnézist készít, és minden beavatkozásról nyilvántartást vezet.
• A jó fogorvos őszintén elmondja a lehetőségeket, a legolcsóbbtól a legdrágábbig, hogy betege kellő információ birtokában a lehető legjobban dönthessen.

A tejfogak körülbelül hat hónapos korban szakítják át az ínyt. Kivéve, amikor foggal születünk, ez a táltosfog. Az áttörés gyakran fájdalmas, ezért ilyenkor hideget, rágcsálnivalót vagy érzéstelenítő oldatot adnak a csecsemőknek. Léteznek ma már kimondottan erre a célra gyártott műanyag- vagy gumikarikák és játékok, amelyek elterelik a figyelmet a fájdalomról, és az íny maszírozásával elősegítik a fogak előtörését. Legelőször a metszőfogaink, majd az első tejrágófogunk, aztán a szemfogaink és legutoljára a második rágófogunk bújik elő.

Akár szívbetegséget is okozhat a rossz fog. Ezért fontos, hogy már óvodás korban elsajátítsák a gyerekek a helyes szájápolási technikákat.

Debrecenben sikeres a prevenció - egyre ritkábban húznak fogat az iskolafogászaton. A fogmosásról és a lehetséges betegségekről a Városi Fogászati Vetélkedőn kérdezték az általános iskolásokat.

 

45 fokos szögben, hogy az ínyszélt is érje a fogkefe, körkörösen, sepregető mozdulatokkal jövünk végig miden fogon - a fogmosás helyes módja.

Kanadai kutatók szerint az ezüst színű higanyalapú fogtömések talán mégsem olyan veszélyesek, mint azt korábban hitték - derül ki a Chemical Research in Toxicology online számából.

 

A higanyt tartalmazó amalgámot több mint egy évszázadon keresztül használták a fogorvosok a lyukas fogak tömésére. Az elmúlt években kétségek merültek fel alkalmazásukkal kapcsolatban, esetlegesen mérgező higanytartalmuk miatt. A higany azonban a különböző vegyületekben különböző kémiai formában található meg, melyek toxicitása is eltérő. Mindeddig nem sokat tudtunk arról, hogyan változik az amalgámtömésekben található higany kémiailag az idő előrehaladtával.

 

Manapság extrém ritka, hogy teljesen egészséges fogazatú egyénnel találkozik a fogorvos, de ebben az esetben sem tudják az emberek, hogyan kell „jól” fogat mosni. Ezen túl szinte az emberek nagy százalékának van  tömése, kivehető, vagy rögzített fogpótlása, esetleg fogszabályozó készüléke. Már a tökéletes saját fogazat fogközi területei sem tisztíthatók meg pusztán fogkefézéssel, az egyéb felsorolt esetekben pedig a fogtisztító segédeszközök egész tárházát kell igénybe venni.

 A fogékszer az, ami tényleg csak azoknak a hölgyeknek áll jól, akiknek gyönyörű fogsoruk és fehér fogaik vannak. Nem ajánlatos görbe fogakra használni, mert csak kiemeli a hiányosságokat. A fogra nem ártalmas, fúrás nélkül, lyuk nélkül feltehető, nem hagyva semmi nyomot maga után. A fogékszer felrakása nem tart tovább 3-5 percnél, és nem jár semmiféle kellemetlenséggel, ám ezt csak fogorvos teheti fel, ami egy speciális ragasztási technikával történik.

 

Annak ellenére, hogy csecsemőkorban mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy felnőtt korában is egészséges fogai legyenek, sajnos a tömések, valamint fogpótlások mindennaposak életünkben. Csupán a népesség 2%-a mondhatja el magáról, hogy semmilyen fogbetegsége illetve lyukas foga nincs.

 

Mindenki előtt ismert egy szuvas fogának sorsa, mellyel a fogorvosaikat felkeresik, azonban kevésbé hasonlatos biztonsággal kezelt kérdéskör a fogágy (paradontium) betegségeinek területe. Laikusként ezen problémakör „ínyvérzés vagy ínysorvadásként” ismeretes, mellyel  kevesen tudják mi a teendő, illetve mik a megelőzés lehetőségei.

A de- és remineralizáció, a kezdődő fogszuvasodás

A lepedék baktériumai a táplálék cukortartalmú anyagaiból savat képeznek. A tartós savhatás az ásványi anyagok kioldódását, a demineralizációt segíti elő és tartja fenn. A savhatás következtében először a zománc felszín alatti része válik porózussá, majd - újabb ásványianyag-veszteség következtében - szuvas üreg jöhet létre. A fluoridok ezt a folyamatot fordíthatják vissza az úgynevezett remineralizáció irányába, mivel elősegítik az ásványi anyagok visszaépülését a meggyengült fogzománcba.

 

Gyógyítás, megelőzés

A fogszuvasodás kialakulása és előrehaladása különösen gyermek- és serdülőkorban lehet vészesen gyors.

 

 

A különböző problémákkal fogorvoshoz forduló betegek igen ritkán panaszkodnak arról, hogy szájszaguk van, rossz a leheletük. Gyakran csak alapos kikérdezés után derül ki ez a  - banálisnak tűnő, ám de súlyos betegségeket is kísérhető - tünet, ami vagy a  páciensek igénytelenségét, vagy  szemérmességét, szégyenlősségét  tükrözi.  Sokszor saját szájszagát a beteg nem is mindig veszi észre, viszont ha tudomása is van róla, gyakran gátlást, pszichés zavarokat vált ki benne.