A merevedési zavarokkal küzdők nagy többsége ínygyulladásban is szenved – állítja egy brit tanulmány. A merevedési zavar a férfiak tíz százalékát érinti, többségük 40 év feletti. A kutatás szerint a súlyos merevedési zavarral küszködő férfiak 81 százalékánál fedeztek fel ínygyulladást.

 

Dr. Nigel Carter, a Brit Fogászati Szövetség elnöke szerint a férfiak nem veszik észre az összefüggést a két probléma között. „Nem könnyű összekötni az ínygyulladást, amely a fogak elvesztésének legfőbb okozója, egy olyan tabutémával, mint a merevedési zavar, pedig ötből négy ilyen problémával küszködő férfinak baj van a szája egészségével.”

 

„Régóta tudjuk, hogy az ínygyulladás rontja az általános egészségi állapotot és olyan betegségekhez is köthető, mint a diabétesz vagy a szívproblémák.

Reggel első utunk a fürdőbe vezet: mosdás, fésülködés, a nőknek smink, férfiaknak borotva. Fogmosásra jó, ha egy percünk marad, pedig az lenne az ideális, ha legalább öt percet szánnánk rá.

 

A fogmosás fontossága

Fogmosással alkalmanként öt percet ajánlott eltöltenünk, ez az ideális idõtartam. Természetesen kisgyerekeknél a fogmosás ideje rövidebb, az idõsebbeknek viszont ennyi idõ szükséges a fogakra rakódott plakk (bonyolult metabolikus kapcsolatot mutató bakteriális rendszer) alapos és teljes eltávolításához – tanácsolja Székely Attila fogorvos.

Már szóbakerült,de nem lehet elégszer beszélni a fogápolásáról, általánosságban sem:

 

Naponta legalább kétszer állunk fogkefével és fogkrémmel a kezünkben. Sikálunk, dörzsölünk, öblítünk, mint a jó öreg tévémaci. Abban, hogy melyik fogkefe és fogkrém a legjobb, Bikfalvi István fogorvos segít nekünk

 

Olyan fogkefét vásároljunk, amellyel kényelmesen elérjük az összes fogunkat.
Műanyag sörtéjű fogkefét vegyünk, mivel az állatszőrből készülteken hamarabb megtelepednek a baktériumok.

A gyermek fejlődése

 

 Általában 6-8 hónapos kor körül bújik ki az első tejfog, majd gyors egymásutánban jelenik meg a többi.

 

Az első születésnapra már az összes felső és alsó metszőfog látható. Az első tejőrlők a 12-16. hónap között jelennek meg. Eközben történik meg a szilárd táplálékra való áttérés is. Ebben az életkorban a nagyobb kerek tárgyakat a gyermek az ún. tenyérfogással (ökölfogással) ragadja meg. A szemfogak 16-20 hónapos korban jelennek meg.

Egy japán kutatás szerint a fogak elvesztése évekkel később megnövelheti a stroke kockázatát, aminek a fogínybetegség lehet az oka. A kutatók számításai szerint azokban, akik kevesebb, mint 24 saját foggal rendelkeznek, 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek el stroke-ot.

A stroke-ot, vagyis az agyvérzést az agy vérellátásának zavara idézi elő. Leggyakoribb típusa az ischaemiás stroke, ami akkor következik be, amikor az agyat oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerek valamelyike elzáródik.

Szoros összefüggés van a túlsúly és a periodontális - azaz a fog körüli - betegségek között - derült ki amerikai kutatók tanulmányából.

A kutatók a vizsgálatok során 2445 nő és 2092 férfi adatait nézték végig, beleértve a súlyukat, a magasságukat, a korukat, esetleges kettes típusú cukorbetegségüket és különféle periodontális betegségeiket. Az eredmények egyértelműen kimutatták a túlsúly és a fogászati megbetegedések között fennálló kapcsolatot.

A Házipatika oldalán találtam ezt a leírást és nagyon tetszett a képes illusztráció, ami a legtöbb leírásból hiányozni szokott. Íme:

 

 1. - A fogkefét enyhe nyomással 45°-os szögben helyezzük az íny szélére, és a lerakódást apró, lazító mozdulatokkal - az íny széle alatt is - oldjuk. Az erőteljes súrolás nem tesz jót!

 

 

 

 

 

 2. - A fellazított fogkő eltávolítására húzzuk a fogkefét kb. tízszer az íny irányából a korona felé, mindig pirosból fehérbe.

Sziasztok!

Gondoltam, jó ha az érdeklődők tudnak róla! :o)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. február 10-13-án

a SOTE nagyváradtéri elméleti tömbjében rendezik meg a

XI. Hungarodent, Nemzetközi Fogászati Szakkiállítást.

A felvonuló cégek mindenkit szeretettel várnak!!

Az aulában fantasztikusan felállított standok, kellemes hangulat vár minden érdeklődőt. A hazai és külföldi cégek előadásokat tartanak magyar, ill. angol nyelven, bemutatva új termékeiket.

Fogaink egészségét kíméletes fogmosással óvhatjuk a legjobban. Szerencsére már óvodában megtanuljuk a helyes módszert, de nézzük, mi is ez.

 

Mindig válasszunk olyan fogkefét, melynek sörtéi tompa végűek. Így nem sértjük fel az ínyt és kíméletesen tisztíthatjuk a fogakat. A fogkeféket két-három havonta cseréljük, ekkorra használódnak el. A sörték eltörnek, szétnyílnak, baktériumok telepedhetnek meg bennük, így egy öreg fogkefe rendkívül ártalmas lehet.

Manapság már mindenhol hallhatunk a fluoridos fogkrémekről. Mi is az a fluorid és miért fontos számunkra?

 

A földkéreg tizenhetedik leggyakoribb eleme. A természetben főként kalcium-fluorid formájában fordul elő.

Az egészséges felnőtt szervezetben is megtalálható, bizonyos mennyiségben. Elengedhetetlen a csontok fejlődése esetében, a szilárdítás nélkülözhetetlen eleme.

 

 

 

 

 

 

 

DE!

Fontos, hogy ne adagoljuk túl! Ebben az esetben hatása káros lehet!

Íme néhány jótanács, ami segít abban, hogy hosszabb távon megőrizhessük fogaink épségét. Sajnos a genetikával nem tudunk számolni, de ha valakinek ilyen problémája van, az se adja fel a fogakkal való törődést!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- A fogkefét és a fogmosó poharat mossuk ki alaposan minden használat után és tartsok jól szellőző helyen!

- Jól tesszük, ha fogkefénket hetente/havonta fertőtlenítő oldatban kiáztatjuk! Jó választás erre a Neomagnol, amiről a patikákban tájékozódhatunk.

Minden fogorvos egyetért abban, hogy a szájhigiénia szempontjából a fogkefe és a fogak tisztításának megfelelő technikája a legfontosabb.

Ám még a legjobb fogkefe és a legalaposabb tisztítás is csak a lepedék mintegy felét távolítja el. Pedig a foglepedék a legveszélyesebb tényező a fogszuvasodás és a paradontózis kialakulásában.

A szájvizek a mindennapos szájápolás hasznos kiegészítői.

 

Annak ellenére, hogy csecsemőkorban mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy felnőtt korában is egészséges fogai legyenek, sajnos a tömések, valamint fogpótlások mindennaposak életünkben. Csupán a népesség 2%-a mondhatja el magáról, hogy semmilyen fogbetegsége illetve lyukas foga nincs.

 

Mindenki előtt ismert egy szuvas fogának sorsa, mellyel a fogorvosaikat felkeresik, azonban kevésbé hasonlatos biztonsággal kezelt kérdéskör a fogágy (paradontium) betegségeinek területe. Laikusként ezen problémakör „ínyvérzés vagy ínysorvadásként” ismeretes, mellyel  kevesen tudják mi a teendő, illetve mik a megelőzés lehetőségei.

A de- és remineralizáció, a kezdődő fogszuvasodás

A lepedék baktériumai a táplálék cukortartalmú anyagaiból savat képeznek. A tartós savhatás az ásványi anyagok kioldódását, a demineralizációt segíti elő és tartja fenn. A savhatás következtében először a zománc felszín alatti része válik porózussá, majd - újabb ásványianyag-veszteség következtében - szuvas üreg jöhet létre. A fluoridok ezt a folyamatot fordíthatják vissza az úgynevezett remineralizáció irányába, mivel elősegítik az ásványi anyagok visszaépülését a meggyengült fogzománcba.

 

Gyógyítás, megelőzés

A fogszuvasodás kialakulása és előrehaladása különösen gyermek- és serdülőkorban lehet vészesen gyors.

 

Tudjuk jól, hogy eleink nemigen tisztálkodtak, így nem meglepő, hogy a fogmosás (a napi két fogmosásról nem is beszélve), is kuriózumnak számított.  Az emberi kreativitás és találékonyság azonban határtalan, így mikor ráébredtek, hogy a rettegett fogfájás elkerülése végett muszáj valamit lépniük (aminek sokáig egyetlen ellenszere a neméppen szakavatott "fogorvos" beavatkozása: a foghúzás volt), különféle szájápoló praktikákkal álltak elő. A fennmaradt iratoknak és lejegyzéseknek hála, néhány ezek közül fennmaradt az utókor számára, és mindenképpen érdemes érdekességképp megemlíteni, még ha mára akár több ízben is megcáfolódott.

A fogászatban manapság már a fogfehérítés rutin eljárásnak számít, mégis úgy gondolom érdemes  - elsősorban a laikusok számára – összefoglalni az eljárás lényegét, a különböző módszerek nyújtotta lehetőségeket.

Természetesen tisztában kell lenni azzal is, hogy mitől alakulnak ki elszíneződések, hisz a betegek legtöbbször csak azt észlelik, hogy a fogaik sötétebbek, sárgábbak, szürkébbek lettek, vagy esetleg kifejezetten megbarnulnak.

 

Ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, először is megnézzük, hogy a teljes fogazatot érintő problémáról van szó, vagy pedig csak egyes fogak eltéréséről.