A különböző problémákkal fogorvoshoz forduló betegek igen ritkán panaszkodnak arról, hogy szájszaguk van, rossz a leheletük. Gyakran csak alapos kikérdezés után derül ki ez a  - banálisnak tűnő, ám de súlyos betegségeket is kísérhető - tünet, ami vagy a  páciensek igénytelenségét, vagy  szemérmességét, szégyenlősségét  tükrözi.  Sokszor saját szájszagát a beteg nem is mindig veszi észre, viszont ha tudomása is van róla, gyakran gátlást, pszichés zavarokat vált ki benne.

Pedig érdemes foglalkozni vele, hiszen legtöbbször egyszerű kezeléssel, és tanácsadással is javíthatunk ezen a panaszon, de néha az orvos belátása szerint további vizsgálatok szükségesek egyéb betegségek felderítése céljából. Az előbb említett okok miatt fontos, hogy olyan orvoshoz forduljon a beteg evvel a panaszával, akiben maximálisan megbízik - hisz talán még intimebb kérdésről van szó, mint egy fogfájás - és aki valóban komolyan foglalkozik a problémájával.

Nézzük meg tehát mi állhat e tünet háttérben. Szájszagról, vagy bűzös leheletről (orvosi szaknyelven foetor ex ore, halitosis) akkor beszélünk, kellemetlen szájszag, vagy kilégzéskor bűzös lehelet tapasztalható. Az egészséges, ép fogazatú, vagy teljesen fogatlan szájnak és a kilélegzett levegőnek normális körülmények között nincs szaga.

 

Okozhatnak azonban kellemetlen szájszagot egyes - nem feltétlenül kóros  -állapotok, mint például nagyobb fokú éhezés, kevés folyadék fogyasztása, vagy menstruáció előtti időszak. A szervezetbe kerülő idegen anyagok, egyes gyógyszerek jellegzetes szagot áraszthatnak. Átható szagú ételek fogyasztása után általában 10-12 óráig is érezni lehet a szagukat. Alkoholos italok  után is hosszú ideig jellegzetes szag észlelhető és a dohányzás szaga is hosszú ideig megmarad a szájban.

A  - már kórosnak ítélhető állapotok közül -  a leggyakoribb előidéző ok  a két szájüregi „népbetegség”: a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Nem egyszer tapasztalható, hogy egészen pici szuvasodások, sokszor szabad szemmel nehezen észrevehető, fogak egymás felé eső felszínén megbúvó    „lyukacskák” is okozhatják. A fogágybetegség, az ínygyulladás szinte mindig kisebb, vagy nagyobb szájszaggal jár. A szájápolás hiánya folytán a fogakon és fogközökben tapadó ételmaradék bomlása kellemetlen szájszagot okozhat. Az étel megtapadását segíti elő a hiányos rágás (aminek oka legtöbbször hiányos fogazat), nyálpangás, tág hézagok a fogak között. Rosszul záródó tömések és hidak alatt - márpedig ezeket lehetetlen tisztán tartani - is kellemetlen szagú bomlás keletkezik.

Ezért is fontos a rendszeres szűrés, hogy a legkorábbi stádiumban már megoldhatók legyenek ezek a problémák. A fogszuvasodás ellátásán és a fogágybetegség meggyógyításán túl a  fogorvos feladata, hogy megtanítsa a beteget azokra a fogmosási technikákra, amivel tökéletesen tisztán tarthatók a különböző fogfelszínek. A puha, vagy közepesen kemény fogkefével végzett, az ínyszélt is érintő körkörös irányú „sikáláson” kívül rendszeresen használni kell fogköztisztító eszközöket is. Ez a fogselyem, a superfloss, a fogköztisztító fogkefe, vagy az egycsomós fogkefe, attól függően, hogy mekkorák a fogak közötti rések, visel e a beteg valamilyen fogpótlást (kivehető pótlást, vagy fix hidat, koronát). A fogszabályozót  és kivehető fogpótlást viselő betegeket külön meg kell tanítani hogyan ápolják - ha van -  saját fogazatukat és hogyan tisztítsák a fogpótlásukat. Minden esetben eredményt csak a rendszerességgel érhetünk el. Emellett gyakran szükség van úgynevezett professzionális tisztításokra is, amelyet a fogorvos végez el különböző gépek segítségével. Sokan nem is gondolnák milyen fontos a nyelv rendszeres, puha fogkefével végzett letisztítása. Kaphatók a piacon ma már igen különböző fogkrémek, de a fő hangsúly a mechanikus tisztításon van. A szájspray sem megoldás, amíg fel nem derítettük és meg nem oldottuk a valódi okot!

Szájbűzt okozhatnak még a bölcsességfog körüli gyulladás, a gennyes ínytasakok, fekélyes szájgyulladások, szájüregi daganatok. Vérképzőszervi betegségekben szenvedőknél is gyakran tapasztalható szájszag a betegség mellett sokszor előforduló fekélyes ínygyulladás velejárójaként. Súlyosabb kórképek a különböző kifekélyesedő állcsontfolyamatok, vagy nyálmirigybetegségek, amik szintén okozhatnak szájbűzt. Ezek gyógyítása speciális feladat.

Átmenetileg okozhat szájszagot fogeltávolítás, vagy más szájüregi műtét után a hiányos rágás következtében lerakódó lepedék, vagy széteső vérrög bomlása. Ezekben az esetekben is megtanítjuk a beteget speciális szájápolásra.

Ha felderítettük és kizártuk a szájüregi problémákat, tovább kell vizsgálni a beteget, mert különböző szervrendszeri betegségek is okozhatják az említett tünetet. Szájszag eredhet az orr-garat, nyelőcső, légcső és tüdő betegségeiből, valamint egyes anyagcsere betegségek kapcsán.

Az orr - garatüregből származó kellemetlen szájszagot okozhatják a nyálkahártya, vagy a mandulák akut és krónikus gyulladásai, melléküreg gyulladások. Az orr nyálkahártyájának krónikus gyulladása és sorvadása is átható bűzzel jár.

Gyomor - béltraktusból is származhat szájszag egyes nyelőcsőszűkületek, széteső, rosszindulatú daganatok, bélelzáródás, vagy savas felböfögések kapcsán.

A légcső, hörgő és tüdő betegségei közül a krónikus hörgőgyulladások, hörgőtágulat, tüdőtályog, tuberculosis, főleg a bomló köpet okozhat rothadó szájszagot.

Az anyagcsere betegségek közül a cukorbetegség egyik korai tünete a lehelet jellegzetesen édeskés, aromás szaga, mely a kilélegzett levegőben levő acetonból ered. Vashiányos vérszegénység esetén is gyakran kellemetlen szagú a lehelet. Veseelégtelenségben vizeletszagú a lehelet. Súlyos székrekedés esetén és májelégtelenségben, májcirrhosisban is bűzös szájszag észlelhető.

Lázas állapotokban, fertőző betegségek kapcsán a nyálelválasztás csökkenése, a száj öntisztuló mechanizmusának hiánya okozhat kellemetlen szájszagot.

Mindezeket figyelembe véve ha a beteg, vagy környezete kellemetlen szájszagot észlel, forduljon fogorvoshoz, aki kiszűri és meggyógyítja a szájüregben előforduló betegségeket, megtanítja a betegét a helyes szájhigienies eljárásokra és szükség esetén dönt a további kivizsgálás módjáról is.

Ne szégyelljük tehát problémánkat, hisz a friss lehelet sokkal kellemesebb, magabiztosabb és egészségesebb ember képét kelti önmagunk és környezetünk számára is.

 

(Megjelent: Recept nélkül c. újság)