A merevedési zavarokkal küzdők nagy többsége ínygyulladásban is szenved – állítja egy brit tanulmány. A merevedési zavar a férfiak tíz százalékát érinti, többségük 40 év feletti. A kutatás szerint a súlyos merevedési zavarral küszködő férfiak 81 százalékánál fedeztek fel ínygyulladást.

 

Dr. Nigel Carter, a Brit Fogászati Szövetség elnöke szerint a férfiak nem veszik észre az összefüggést a két probléma között. „Nem könnyű összekötni az ínygyulladást, amely a fogak elvesztésének legfőbb okozója, egy olyan tabutémával, mint a merevedési zavar, pedig ötből négy ilyen problémával küszködő férfinak baj van a szája egészségével.”

 

„Régóta tudjuk, hogy az ínygyulladás rontja az általános egészségi állapotot és olyan betegségekhez is köthető, mint a diabétesz vagy a szívproblémák.

Szerencsés az a felnőtt, akinek még sosem fájt a foga, de a magyarok között alig akad ilyen. Egy megdöbbentő statisztika szerint évente átlagosan egy fogkefét és két tubus fogkrémet használunk el. Nem csoda, ha előbb-utóbb elromlik a fog! A fájdalom lehetséges okairól dr. Benkő Krisztina fogszakorvos beszélt.

 

A zománc áttörése

A fájdalom hátterében leggyakrabban a fogszuvasodás (káriesz) áll. A lassú folyamat során tulajdonképpen áttörik a zománc – ez pedig hideg-, melegérzékenységet válthat ki.

Mindannyian szeretnénk ép fogakat és fogínyt, üde leheletet. Ehhez az kell, hogy odafigyeljünk - és esetleg változtassunk - szájhigiéniás szokásainkon: például a megfelelõ eszközöket használjuk a mindennapos szájápolás során.

 

 

A szájhigiénia eszközei

A gyermek fejlődése

 

 Általában 6-8 hónapos kor körül bújik ki az első tejfog, majd gyors egymásutánban jelenik meg a többi.

 

Az első születésnapra már az összes felső és alsó metszőfog látható. Az első tejőrlők a 12-16. hónap között jelennek meg. Eközben történik meg a szilárd táplálékra való áttérés is. Ebben az életkorban a nagyobb kerek tárgyakat a gyermek az ún. tenyérfogással (ökölfogással) ragadja meg. A szemfogak 16-20 hónapos korban jelennek meg.

Napjainkban az elektromos fogkefék egyre nagyobb választékban kaphatóak és így már valós alternatívát nyújtanak hagyományos társaikkal szemben.

 

 

A hagyományos fogkefék használata időigényes és jó kézügyességet igényel. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság körében sajnos alig lehet találni olyan egyént, aki képes tökéletes, lepedékmentes állapotot fenntartani. A hagyományos fogkefe, kiegészítve fogselyem használatával, - elvileg - alkalmas lenne a jó szájhigiéné fenntartására.

Egy japán kutatás szerint a fogak elvesztése évekkel később megnövelheti a stroke kockázatát, aminek a fogínybetegség lehet az oka. A kutatók számításai szerint azokban, akik kevesebb, mint 24 saját foggal rendelkeznek, 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek el stroke-ot.

A stroke-ot, vagyis az agyvérzést az agy vérellátásának zavara idézi elő. Leggyakoribb típusa az ischaemiás stroke, ami akkor következik be, amikor az agyat oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerek valamelyike elzáródik.

Szoros összefüggés van a túlsúly és a periodontális - azaz a fog körüli - betegségek között - derült ki amerikai kutatók tanulmányából.

A kutatók a vizsgálatok során 2445 nő és 2092 férfi adatait nézték végig, beleértve a súlyukat, a magasságukat, a korukat, esetleges kettes típusú cukorbetegségüket és különféle periodontális betegségeiket. Az eredmények egyértelműen kimutatták a túlsúly és a fogászati megbetegedések között fennálló kapcsolatot.

Fogaink sokáig szép fehérek maradnak, ha időnként szódabikarbónával mossuk. Ez a vékony fogkövet is oldja. Fogmosással azonban a fogkövetet nem lehet eltüntetni, csak a fogorvos tudja eltávolítani.

 

 

Hányás után két óra hosszat érdemes kerülni a fogmosást. A savas gyomortartalom megtámadja a zománcot, ezért árthat az erős dörzsölés.

 

 

Fogmosáshoz és az íny masszírozására kisfejű, puha szálú, sűrű fogkefét használjunk, és csak fluoridos fogkrémmel mossunk fogat, mert ez a leghatékonyabb a fogszuvasodás megakadályozására.

 

Manapság extrém ritka, hogy teljesen egészséges fogazatú egyénnel találkozik a fogorvos, de ebben az esetben sem tudják az emberek, hogyan kell „jól” fogat mosni. Ezen túl szinte az emberek nagy százalékának van  tömése, kivehető, vagy rögzített fogpótlása, esetleg fogszabályozó készüléke. Már a tökéletes saját fogazat fogközi területei sem tisztíthatók meg pusztán fogkefézéssel, az egyéb felsorolt esetekben pedig a fogtisztító segédeszközök egész tárházát kell igénybe venni.

 

Annak ellenére, hogy csecsemőkorban mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy felnőtt korában is egészséges fogai legyenek, sajnos a tömések, valamint fogpótlások mindennaposak életünkben. Csupán a népesség 2%-a mondhatja el magáról, hogy semmilyen fogbetegsége illetve lyukas foga nincs.

 

Mindenki előtt ismert egy szuvas fogának sorsa, mellyel a fogorvosaikat felkeresik, azonban kevésbé hasonlatos biztonsággal kezelt kérdéskör a fogágy (paradontium) betegségeinek területe. Laikusként ezen problémakör „ínyvérzés vagy ínysorvadásként” ismeretes, mellyel  kevesen tudják mi a teendő, illetve mik a megelőzés lehetőségei.

 

 

A különböző problémákkal fogorvoshoz forduló betegek igen ritkán panaszkodnak arról, hogy szájszaguk van, rossz a leheletük. Gyakran csak alapos kikérdezés után derül ki ez a  - banálisnak tűnő, ám de súlyos betegségeket is kísérhető - tünet, ami vagy a  páciensek igénytelenségét, vagy  szemérmességét, szégyenlősségét  tükrözi.  Sokszor saját szájszagát a beteg nem is mindig veszi észre, viszont ha tudomása is van róla, gyakran gátlást, pszichés zavarokat vált ki benne.

 

Tudjuk jól, hogy eleink nemigen tisztálkodtak, így nem meglepő, hogy a fogmosás (a napi két fogmosásról nem is beszélve), is kuriózumnak számított.  Az emberi kreativitás és találékonyság azonban határtalan, így mikor ráébredtek, hogy a rettegett fogfájás elkerülése végett muszáj valamit lépniük (aminek sokáig egyetlen ellenszere a neméppen szakavatott "fogorvos" beavatkozása: a foghúzás volt), különféle szájápoló praktikákkal álltak elő. A fennmaradt iratoknak és lejegyzéseknek hála, néhány ezek közül fennmaradt az utókor számára, és mindenképpen érdemes érdekességképp megemlíteni, még ha mára akár több ízben is megcáfolódott.

A szájüregben élõ baktériumok és egyéb mikroorganizmusok milliárdjai megkérdõjelezhetetlenül befolyásolják a fogak és a fogíny egészségét. Vajon okoznak-e problémákat a szívben vagy az erekben?


Segíthet-e megelõzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket a jobb szájhigiéné?

A Harvard Egyetem szakmai kiadványa, a Harvard Heart Letter szerint az elgondolás, hogy a szájüregi problémák a szervezet más részeiben is betegségek kialakulását segíthetik elõ, nem megalapozatlan, csak idáig nehéz volt bizonyítani az összefüggést.

A Klub Wellness cikksorozatot indít a szájhigiéniáról. Hétrõl-hétre megdöbbentõ kutatási eredményekkel bizonyítjuk, hogy ?testünk kapuja?, a szánk milyen fontos szerepet játszik egészségünk elérésében és megtartásában. Egyre több kutatási eredmény mutat rá, hogy a parodontális-, azaz fogágybetegségek szerepet játszhatnak egyéb problémák, például a diabétesz, a légúti megbetegedések, a terhességi szövõdmények, és a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában.


Tabutéma

Ébredés után a szerelmesek csak hümmögnek, hiszen félnek, hogy a szájszagukkal elriasztják egymást.