Az átlagos középkorú magyar öt éve nem járt fogorvosnál, mert nem voltak panaszai. De mindössze 10-11 ép foga van, tíz hiányzik, ebbõl négyet pótoltatott. Emiatt a szájüregi rák veszélyével is szembe kell néznie. E daganatfajta az esetek nagy részében gyógyítható, mégis - a lakosság arányában - a világon nálunk hal meg a legtöbb ember emiatt. Az átlagemberen kívül az egészségügy sem veszi eléggé komolyan a szájhigiénét.

A cikk folytatásához kattints ide

Hány percig szokott fogat mosni? Mérte már? Ha most megtudja, miért kell(ene) ennyi idõ rászánnia, bizonyára több kedvvel fényesítgetné fogait. Videónkon azt is megnézheti, hogyan kell használni a fogselymet, és milyen az ideális fogkefe.

Ha pusztán az volna a cél, hogy gyorsan üdévé varázsoljuk leheletünket, elég volna egy mentolos cukorka vagy szájvizes öblögetés. A fogmosás, pontosabban az alapos fogtisztítás elsõdleges és hosszú távú célja azonban a fogbetegségek megelõzése.

Ugye jó lenne, ha a fogászati kezeléssel járó összes fájdalmat meg lehetne úszni? Nyilván mindenki erre a megoldásra szavazna. A fogorvosok körében mindazonáltal vitatéma a betegek nyugtatózása, altatása.

Ha az egész olyan lenne, mintha csak egy elmosódó álomban élnénk meg, fájdalommentesen, szinte nem is érzékelve, hogy mi történik valójában, sokan bátrabban mennénk fogorvoshoz. A fogorvosok pedig - amint a New York Times cikke rámutat - valóságos aranybányára lelnének azzal, ha sikerülne a rendelõjükbe csalogatni azt a rengeteg félõs pácienst, akiknek az elhanyagolt fogai már régesrég megértek a kezelésre.

Régóta ismert tényként fogadjuk el, hogy a magas vitamintartalmú étrend csökkentheti bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát azáltal, hogy segít az immunrendszer er?sítésében.

Táplálkozási szakemberek éppen ezért szokták ajánlani mindenkinek a gyümölcsök, zöldségek, valamint a bel?lük készült levek b?séges fogyasztását, mellyel megel?zhet? számos betegség ? rost és antioxidáns tartalmuk például segít megel?zni az érelmeszesedést és számos daganatos betegség kialakulását.

Nem véletlenül mondják, hogy ?bekapjuk? a betegségeket! A szánk elsõrangú gyülekezõhely testünk ellenségei számára. Ráadásul a száj táplálékban gazdag és oxigénben szegény környezete ideális körülményeket biztosítanak az orális baktériumok fejlõdéséhez. Ezek a baktériumok könnyedén odatapadnak a fogakhoz és a fogínyhez.

Igazi csatatér

A szervezetünknek természetesen szüksége van a baktériumokra, azonban a hangsúly az ideális egyensúlyon van.

TESTÜNK KAPUJA - CIKKSOROZAT A SZÁJÁPOLÁSRÓL

A fogínygyulladás

Mint azt szájápolási sorozatunk nyitócikkében is említettük, egy apró fogínygyulladás számos komoly betegség elõidézõje lehet. Bárhogy is jut el a fertõzés a szájból a test egyéb pontjaira, távoli szervekben is gyulladást okozva, annyi világos, hogy maga ellen fordítja az emberi szervezetet. Mit kell tudni a gyulladásról? Milyen hatású csodaszer felfedezésén dolgoznak a kutatók?

Az ún. teljes kiõrlésû pékáruk megjelenése óta rengeteg kedvezõ hatásukról számolt be a tudományos sajtó.
Az ontario-i McMaster Egyetem kutatói újabb indokot szolgáltatnak az efféle termékek fogyasztására: véleményük szerint jót tesznek az ínynek és a fogaknak.

A krónikus ínygyulladás egyes becslések szerint a 30 év feletti populáció mintegy egyharmadát sújtja, és alighanem az egyik vezetõ oka a fogak elvesztésének. A betegség kockázati tényezõi között többek között szerepel a magas vércukorszint is.

Egy új tanulmány adatai szerint a higanytartalmú amalgám fogtömések az eddigi elképzeléssel szemben nem károsítják a gyermekek idegrendszerét.

Az amalgámtöméseket már több mint száz éve alkalmazzák a fogorvoslásban. A tömés maga többfajta fém ötvözetébõl, köztük mérgezõ higanyból készül. Emiatt sokáig úgy gondolták, az ilyen töméseknek súlyos egészségkárosító hatásuk lehet az idõ során belõlük kioldódó higany miatt.

A mostani vizsgálat során a kutatók 507, 8 és 12 éves gyermek állapotát kísérték figyelemmel.

Néhány gyermekkori rossz szokás fogazati rendellenességeket idézhet elõ. Ide tartozik a cumizás, az ujjszopás, a gátolt orrlégzés, valamint a fogcsikorgatás, amellyel egy önálló cikkben fogunk foglalkozni.

Ha ezek a rossz szokások sokáig fennállnak, azaz még 4-5 éves kor után is megmaradnak a következményei a következõk:

• Az említett rendellenességek a felsõ metszõfogak elõreállását eredményezik, melyet egyúttal az alsó állcsont hátranyomása kísér.

A fogazati rendellenességekrõl

Az állcsontok és fogazati rendellenességek lehetnek öröklött és szerzett eltérések. Ezek az eltérések megzavarhatják a normális fejlõdést, növekedést.

Az öröklött eltérések az állcsontok és az arc eltéréseit okozhatják, a fogívek formája, nagysága is örökölhetõ. Örökölhetõ a fogak alakja, nagysága, száma (csírahiány, számfeletti fogak) rendellenes csírahelyzet, mélyharapás, a progénia (bulldogharapás), és a prognathia (a felsõ frontfogak elõredõlése).