Néhány gyermekkori rossz szokás fogazati rendellenességeket idézhet elő. Ide tartozik a cumizás, az ujjszopás, a gátolt orrlégzés, valamint a fogcsikorgatás, amellyel egy önálló cikkben fogunk foglalkozni.

Ha ezek a rossz szokások sokáig fennállnak, azaz még 4-5 éves kor után is megmaradnak a következményei a következők:

• Az említett rendellenességek a felső metszőfogak előreállását eredményezik, melyet egyúttal az alsó állcsont hátranyomása kísér.
  

• A csecsemő, vagy kisgyermek leggyakrabban elalváskor szopja az ujját, de gyakori, hogy alvás közben is szájában van az ujja. Ez okozza a felső fogmeder nyúlvány előredőlését, továbbá az alsó fogak befelé dőlését és az állkapocs hátranyomását.

  

• A felső állcsont szűkülete is azért alakulhat ki, mert megbomlik az egyensúly a nyelv és az ajak körüli izmok között. Ilyenkor torlódottak a felső fogak, és gyakori a gótikus szájpadlás (azaz nem kerek, ívelt a szájpadlás, hanem V formájú, és mélyebb)

Ha egy gyermek szopja a hüvelykujját, ezzel lefelé kényszeríti a nyelvét, miközben az ajak körüli izmok és a pofaizomzata összehúzódik, így folyamatosan erőt fejt ki a fogsor külső felszínére.

Az ujjszopás minden formája megbontja a normális fogsor záródást. A kialakult nyitott harapás zavarja a rágást, esztétikai szempontból csúnya és beszédhibát is eredményez.

Kezelések

Az ujjszopás által okozott rendellenesség spontán is gyógyulhat, ha a kisgyermek korán leszokik erről a rossz szokásról.

Korai életkorban pitvarlemezt, vagy trainert adhat az orvos. A rossz szokások következtében ugyanis megbomlik a száj körüli izmok egyensúlya, ezek a készülékek segítenek újra egyensúlyt teremteni.

Éjszaka, alváskor kell viselni őket, és megvan az az előnyük, hogy nem kell mintát vennünk, mivel ezek univerzális készülékek, több méretben is készülnek.

Későbbi életkorban a kezelést kivehető, vagy rögzített készülékkel végezhetjük. A tervezésnél úgy készítjük el a készüléket, hogy a rossz szokásokat is kiiktassuk pl: nyelvlökés- gátló rácsot helyezünk a készülékbe.

Amennyiben beszédhibát észlelünk logopédushoz, gátolt orrlégzés esetén fül-orr-gégészetre, allergia esetén pedig allergológushoz is továbbküldjük a gyerekeket.

Fogcsikorgatás esetén harapásemelő készüléket csinálunk, de érdemes pszichológussal is konzultálni.

Dr. Budai Mária fogszabályozó szakorvos írása