A fogazati rendellenességekről

Az állcsontok és fogazati rendellenességek lehetnek öröklött és szerzett eltérések. Ezek az eltérések megzavarhatják a normális fejlődést, növekedést.

Az öröklött eltérések az állcsontok és az arc eltéréseit okozhatják, a fogívek formája, nagysága is örökölhető. Örökölhető a fogak alakja, nagysága, száma (csírahiány, számfeletti fogak) rendellenes csírahelyzet, mélyharapás, a progénia (bulldogharapás), és a prognathia (a felső frontfogak előredőlése).

A szerzett eltérések kialakulásában a következő eltérések játszanak szerepet.

• A csecsemő természetes vagy mesterséges táplálása
• A kisgyermek táplálkozása, a táplálék összetétele, tulajdonságai
• A tejfog időelőtti eltávolítása
• Trauma
• A szervezet általános betegségei
• Embrionális ártalmak
• Belső szekréciós zavarok
• A gyermekkori rossz szokások

Rossz szokások

A fogazati rendellenességek kialakulásában fontos etiológiai tényezőnek tartjuk a rossz szokásokat.

Ide soroljuk a cumizást, az ujjszopást és a különböző típusú nyelési rendellenességeket, de itt kell megemlítenünk a szájlégzést, a körömrágást, és a fogcsikorgatást is.

Fontos a rendellenességek korai felismerése, mivel így időben könnyebb az eltérés kezelése.

A fogszabályozó szakorvosnak ismerni kell a kiváltó okokat, amelyek megkönnyítik a kezelést.

A leggyakrabban előforduló rossz szokások

• Cumizás
  
  

  

  
  Az elsők között jelentkező rossz szokás. A cumizás fogszabályozási szempontból kisebb jelentőségű, mert a későbbiekben a cumi elvehető, és általában iskolásorra el is hagyják ezt a rossz szokást a gyerekek.
  
  
  

• Ujjszopás
  A rossz szokások közül a leggyakoribb az ujjszopás, amelynek gyakorisága elérheti a 40- 50 %- ot is. A csecsemő a száját, mint eszközt használja környezete megismeréséhez. A kézbe vett új tárgyakat azonnal szájába veszi, mintegy „ megnézi”.

Az ujjszopás a gyerekek többségénél 4-5 éves korra megszűnik. Az ujjszopás gyakoriságát tekintve nincs különbség fiúk és lányok között. Az okozott fogazati elváltozások függhetnek az ujjszopás gyakoriságától, tartamától, intenzitásától (milyen gyakran, mennyi ideig és milyen erővel szopja az ujját). A napi 4-6 órás ujjszopás már fogelmozdulást eredményez.

A cumizás, ujjszopás okozta elváltozások:

• Elülső nyitott harapás
  
• Felső metszők protruziója (előredőlése), alsó metszők retruziója, (hátradőlése), mely az alsó állcsont hátranyomásával társul.

  

  

• Felső állcsont-szűkület, gótikus szájpad, mely azért alakulhat ki, mert megbomlik az egyensúly a nyelv és az ajak körüli izmok között.
  
  

Az ujjszopás minden formája megbontja a normális fogsorzáródást. A kialakult nyitott harapás zavarja a rágást, esztétikailag csúnya és sok esetben beszédhibát is okozhat. A „ piszkos” ujj fertőzés forrása is lehet.

Az ujjszopás időbeni abbahagyása után van remény a spontán korrekcióra is.

• Nyelvlökéses és ajakszorításos nyelés

A nyelési rendellenességeket is a rossz szokások csoportjába soroljuk. Jellemző, hogy a száj nyitva van és a nyelv az ajakkal kontaktusba kerül nyitott harapást eredményezve.

• Szájlégzés

A gyermek valamilyen okból nem tudja orrán keresztül venni a levegőt.

Az orrlégzés jelentősége abban van, hogy az orrjáratokban történik a levegő megszűrése, tisztítása, felmelegítése. Több tényező befolyásolja a levegő útját. Nagy orr- garatmandulák, orrsövényferdülés, allergia, ismétlődő orr- melléküreg gyulladások.

• Körömrágás

Elég gyakori a stresszes gyermekek körében. Valószínű, hogy összefüggés van az ujjszopás és a körömrágás között.

• Fogcsikorgatás (bruxizmus)

A fogak csikorgatása éjszaka történik.

Már tejfogaknál is észlelhető a tejszemfog és a tejrágók területén. Stresszes gyermekeknél illetve felnőtteknél figyelhető meg. Súlyos esetekben izületi megbetegedéshez vezet.

A cikk szerzője Dr. Budai Mária

Budai- Sági Fogszabályozó Bt.

Elérhetőség: Budapest, Moszkva-tér 18.

Szeged, Sóhordó u. 23.

Telefon: 3o- 9657-985

20- 4312-083