Nem véletlenül mondják, hogy „bekapjuk” a betegségeket! A szánk elsőrangú gyülekezőhely testünk ellenségei számára. Ráadásul a száj táplálékban gazdag és oxigénben szegény környezete ideális körülményeket biztosítanak az orális baktériumok fejlődéséhez. Ezek a baktériumok könnyedén odatapadnak a fogakhoz és a fogínyhez.

Igazi csatatér

A szervezetünknek természetesen szüksége van a baktériumokra, azonban a hangsúly az ideális egyensúlyon van. A több mint 500 fajta baktériumból, amely a szánkban, a dentális plakkban él, csak egy maréknyi játszik szerepet a fogágybetegségek kialakulásában. Ezeket a baktériumokat különösen nehéz elpusztítani, mivel biofilmet hoznak létre: egy ellenálló, sokrétegű, ásványi anyaggal bevont közösséget. A legalsó rétegekben húzódnak az oxigéntől tartózkodó anaerob baktériumok, amelyek bizonyítottan a legtöbb kárt okozzák.

Amikor a baktériumok kapcsolatba kerülnek a fogínnyel, toxinokat választanak ki, amelyek a fogíny felszínét megsebezve kicsi fekélyeket okoznak. Ekkor a test „házőrzői”, a neutrofil sejtek megtámadják a behatolókat. Ha sikerül kordában tartaniuk a biofilmet, a csata döntetlennel zárul, ami ebben az esetben a krónikus ínygyulladást jelenti. Azonban ha a baktériumok továbbra is előretörnek, az immunrendszer magasabb készenléti állapotra kapcsol, és mozgósítja a falósejteket (a makrofág ógörögül „nagyétkűt” jelent).

Ezek a fehérvérsejtek megeszik a baktériumokat,az ekkor bekövetkező őrület talán a városi hadviseléshez hasonlítható: immunkatonák rohannak háztól házig, gránátokat bedobálva, és minden szobába géppuskasorozatokat eresztve, függetlenül attól, hogy barátok, vagy ellenségek laknak ott. Nem is csoda, hogy a szövetek roncsolódnak.

A fekélyek mélyebbre süllyednek a fogínybe, egy úgynevezett „parodontális tasakot” létrehozva, és kezdetét veszi a valódi parodontitis.

Fogorvosi segítség

Amennyiben a betegséget nem állítanák meg, az egyre erőteljesebb gyulladás felemésztené a fogakat helyükön tartó szalagokat, addig lazítva a fogakat, míg végül azok kihullnak. Napjainkban ez ritkábban történik meg: a beteg észleli a fogínyvérzést, és fogorvoshoz fordul.

Mit tesz a fogorvos, vagy dentálhigiénés szakember? Levakarja a gyulladt anyagot, és antibiotikumokkal kezeli a fertőzést. A kezelés nem tudja azonban megelőzni a baktériumok további elszaporodását. Amennyiben a páciens nem tartja be szigorúan az előírt fogmosási, fogselyemhasználati, öblítési és fogtisztítási előírásokat, a betegség visszatér.

Dohányosok figyelem! A fertőzés korai felismerésének lehetősége pont annál a csoportnál a legcsekélyebb, akik a legveszélyeztetettebbek, azaz a dohányosoknál. A dohányfüst nemcsak irritálja a fogínyt, így fokozva a gyulladást, de az árulkodó vérzést is leplezi.

Akadnak más tényezők is, amelyek hajlamosítanak a fogágy-megbetegedésekre. Ha kíváncsi vagy, témánkat ötödik szájápolási cikkünkben itt folytatjuk…