A fogékszer az, ami tényleg csak azoknak a hölgyeknek áll jól, akiknek gyönyörű fogsoruk és fehér fogaik vannak. Nem ajánlatos görbe fogakra használni, mert csak kiemeli a hiányosságokat. A fogra nem ártalmas, fúrás nélkül, lyuk nélkül feltehető, nem hagyva semmi nyomot maga után. A fogékszer felrakása nem tart tovább 3-5 percnél, és nem jár semmiféle kellemetlenséggel, ám ezt csak fogorvos teheti fel, ami egy speciális ragasztási technikával történik.

 

Annak ellenére, hogy csecsemőkorban mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy felnőtt korában is egészséges fogai legyenek, sajnos a tömések, valamint fogpótlások mindennaposak életünkben. Csupán a népesség 2%-a mondhatja el magáról, hogy semmilyen fogbetegsége illetve lyukas foga nincs.

 

Mindenki előtt ismert egy szuvas fogának sorsa, mellyel a fogorvosaikat felkeresik, azonban kevésbé hasonlatos biztonsággal kezelt kérdéskör a fogágy (paradontium) betegségeinek területe. Laikusként ezen problémakör „ínyvérzés vagy ínysorvadásként” ismeretes, mellyel  kevesen tudják mi a teendő, illetve mik a megelőzés lehetőségei.

A de- és remineralizáció, a kezdődő fogszuvasodás

A lepedék baktériumai a táplálék cukortartalmú anyagaiból savat képeznek. A tartós savhatás az ásványi anyagok kioldódását, a demineralizációt segíti elő és tartja fenn. A savhatás következtében először a zománc felszín alatti része válik porózussá, majd - újabb ásványianyag-veszteség következtében - szuvas üreg jöhet létre. A fluoridok ezt a folyamatot fordíthatják vissza az úgynevezett remineralizáció irányába, mivel elősegítik az ásványi anyagok visszaépülését a meggyengült fogzománcba.

 

Gyógyítás, megelőzés

A fogszuvasodás kialakulása és előrehaladása különösen gyermek- és serdülőkorban lehet vészesen gyors.

 

 

A különböző problémákkal fogorvoshoz forduló betegek igen ritkán panaszkodnak arról, hogy szájszaguk van, rossz a leheletük. Gyakran csak alapos kikérdezés után derül ki ez a  - banálisnak tűnő, ám de súlyos betegségeket is kísérhető - tünet, ami vagy a  páciensek igénytelenségét, vagy  szemérmességét, szégyenlősségét  tükrözi.  Sokszor saját szájszagát a beteg nem is mindig veszi észre, viszont ha tudomása is van róla, gyakran gátlást, pszichés zavarokat vált ki benne.

 

Az aphta egy olyan szájnyálkahártya betegség, mellyel az emberek kb. fele találkozik élete folyamán. Előfordulása nőkön gyakoribb, sokszor megfigyelhető családi halmozódás. Sokak életét bizony igencsak megkeserítik ezek a kisebb, vagy nagyobb, igen fájdalmas „fekélyecskék”. Előfordulhat, hogy csak egy-két alkalommal fejlődik ki, máskor félévente, havonta, vagy akár gyakrabban is kiújulhat, de évek múlva spontán is elmaradhat a betegség.

Az orvostudomány mai állása szerint még nem tudjuk pontosan az okát, bár szóba jön vírusos és immunológiai eredet, pszihés stressz, hormonális hatás (menstruáció kapcsán), vitaminhiány (vas, folsav, B12), táplálékfelszívódási zavar, vagy táplálékallergiák.

Nagyon sokan szenvedünk attól, hogy főleg a téli időszakban ajkunk kiszárad, a száj környéke "kicserepesedik". Ennek a jelenségnek többféle oka lehet. A hideg levegő, a légkondicionált szobák, a fűtés, ami kiszárítja a helyiség levegőjét,stb.mind káros hatással lehet.

 

Ugyanakkor okozhat kiszáradást a pajzsmirigy működésének zavara, és a B-vitamin hiánya, esetleg gyógyszerek is. Legjobb megoldás a problémára az ajakír, vagy ha úgy tetszik "szőlőzsír". Ezek közül is a természetes alapanyagú a legjobb választás, amely minden káros anyagtól mentes – főleg azok számára, akik allergiásak, vagy nagyon érzékeny a bőrük.

A fogágybetegség, amely a köztudatban ínysorvadásként ismert, és hosszú távon fogaink elvesztését okozhatja, az egész világon népbetegségnek számít. Megdöbbentő tény, hogy a magyar lakosság 80 százalékánál megelőzhető lenne, ha rendszeresen ápolnák fogaikat és fogorvoshoz járnának. Hazánkban a megelőzés sajnos még gyerekcipőben jár.

 

Szánk normálflórája a leggazdagabb baktériumokban, a feltételek tehát adottak a megbetegedésekhez. Ha nem távolítjuk el rendszeresen a fogakra tapadó baktériummal teli lepedéket, a nyálból kiváló sókristályokból fogkövek képződhetnek, amelyektől csak orvos segítségével lehet megszabadulni. Ezek gyakran tarthatják gyulladásban az ínyt.

A fogak érzékenységéhez vezethet a túl erős dörzsölés fogmosás közben, illetve a savas ételek és italok fogyasztása is, derül ki az amerikai Általános Fogászakadémia felméréséből.

 

Ha a zománcréteg erodálódik, vagy a fogíny visszahúzódik, a fog érzékenyebb, puhább rétege, a dentin felszínre kerülhet.

A dentin közvetlen kapcsolatban áll a fog belső idegközpontjával, ezért felszínre kerülésével az ideg védelem nélkül marad, és érzékennyé válik.

Egy vizsgálatban kiderült, hogy a fehérbor megtámadja a fogzománcot, de a borozás után az erélyes fogmosás a helyzetet tovább ronthatja. A kutatók nyolc különböző bort használtak a kísérlet során. A fogakra öntöttek német, francia, olasz és spanyol bort, fehéret és vöröset egyaránt. A mikroszkópos vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a fehér pinot grigio vagy chardonnay sokkal jobban megviseli a zománcréteget, mint például a vörös szőlőből érlelt merlot vagy claret.

LkGuQj http://www.y7YwKx7Pm6OnyJvolbcwrWdoEnRF29pb.com