Gyors és természetes módszerek fogfájásra

Cikksorozatunkkal arra törekszünk, hogy fokozatosan feldolgozzuk a szájápolás témáját, egyre bővítve a szükséges információk körét. Elsőként mindazokat a meglepően nagy tapasztalatra utaló, „természetes” módszereket szeretnénk bemutatni neked, amelyeket a régmúlt időkben alkalmaztak a száj- és foggyógyításra. A korabeli módszerek többségénél természetesen már van jobb, gyorsabb megoldás, de alapvetően az orvosok sem vetik el, például a házilag alkalmazott gyógynövények használatát. Az alábbiakban érdekességképpen összegyűjtöttünk néhány korabeli és mai „csemegét” a fogápolásra: szegfűszeget, mirhát, kamillát, sört… Az ötleteket tekintsd kuriózumnak, hiszen a legfontosabb a megelőzés: a fogorvos rendszeres látogatása!

Gyors segítség

Bármikor járhatsz úgy, hogy a fogorvosod nem tud azonnal fogadni, de a nyilalló fájdalmat enyhíteni szeretnéd… Amíg otthon várod, hogy a szakember kezei közé kerülhess, telefonon kikérheted a véleményét, ő mit javasol „tűzoltásként”! Milyen módszerrel nem rontasz az állapotodon?

Manapság a fájdalomcsillapító a női retikülök szerves része, de a férfiaknak sem kell messze menniük a gyors segítségért: a nyilalló fájdalmon enyhítő pirulák immáron a benzinkutaknál is kaphatók. Te tartasz a táskádban valamilyen fájdalomcsillapítót? Ha nincsen kéznél gyógyszer, milyen természetes módszerek jutnak eszedbe fájdalomcsillapításra vagy gyulladásgátlásra?

Talán a laikusok leggyakrabban az alkohol tartalmú italokat használják a gyors elsősegélyre, szájöblögetésre. Elterjedt a mézboltokban kapható, majd szükség esetén a hűtőszekrényből előkapható propolisz tinktúra használata is, amely ugyan kissé megfesti az érintett területet, de a népi hagyomány szerint gyógyír lehet a foggyulladásra. Szintén enyhítheti a száj- és fogpanaszokat az öblögetés tömény kamillateával. Mindezek hangsúlyozottan csak átmeneti megoldást jelentenek, és a szakember véleménye a döntő!

A mainál mennyivel bonyolultabb volt a helyzet, amikor még nem léteztek fogorvosok…

Az első fogászati kezelés

Tekintsünk egy kicsit vissza! A letűnt korszakok kuriózumainak felelevenítésekor ne feledjük, a gyulladt fog ma is nagy károkat okozhat, viszont legalább gyógyítható! Régen a kopott, alig óvott fogakon a gyulladás is könnyebben kialakult, és e betegség az emberek életébe kerülhetett.

Nem könnyű megállapítani egy bedagadt, nyilalló, fájós területen, hogy melyik a problémás fog… Az első „fogkezelések” tulajdonképpen abból álltak, hogy ha elviselhetetlenül fájt és mozgott egy fog, akkor gyorsan kihúzták. Az alkalom szülte fogorvosok sajnos nem sokat tudtak a fertőtlenítésről.

Nem is gondolnád, a különböző népek időtlen idők óta hányféleképpen próbálták a szájuk és a fogaik betegségeit elmulasztani!


Fertőzésgátló gyógynövények

A zseniális balzsamozási technikájukról ismert ősi egyiptomiak már i.e. 250 körül mirhával és más fertőzésgátló gyógynövényekkel kezelték a gyulladt fogínyt. Használtak mentát is, amelynek jótékony tulajdonságairól ódákat zengtek.

A két évszázaddal őket követő núbiaiak, akik a Nílus völgyében éltek, inkább sört ittak a beteg fogak okozta fájdalom csillapítására – nem véletlenül, ez a módszer ugyanis valószínűleg beválhatott. A tudósok abból következtetnek a sör sikeres alkalmazására, hogy olyan (baktérium által fertőzött) gabonából készítették, amely történetesen az egyik legrégebbi antibiotikumot, a tetraciklint tartalmazta.

Még két régről származó érdekesség: ha fáj a fogad, rágcsálj szegfűszeget, vagy kend rá a kinyomkodott fokhagymapépet a fájós fogra és környékére!

Korunk tippje: járj rendszeresen fogorvoshoz, előzd meg az ilyen tüneteket!

Egyre hosszabb fogak?

Voltak idők, amikor csak nőtt, nőtt az emberek foga… Legalábbis ők így látták. Az egyre hosszabbnak tetsző fogakat a történelem során a felnőttkor velejárójaként tartották számon, pedig a „növekedést” fogínysorvadás okozta. Csak egy példa: 1852-ben, a Henry Esmond története című regényében William Thackeray a „hosszúfogú” kifejezést használta egy középkorú ember leírására. A legtöbb fog, amely nem szuvasodott el fiatal korban, általában kilazult, majd végül kihullott az évek során, mivel a fogakat tartó kötőszövetet elpusztították a fogágybetegségek.

A „hosszúfogú” szót ma már nem használjuk a „középkorú” szinonimájaként, ráadásul a középkorú szó relativitását bizonyítja, hogy az emberek élettartama manapság jóval hosszabb. A korábbi időkben a legtöbb felnőttkori fogvesztés hátterében a fogszuvasodás állt, mostanában a fogágybetegségek állnak a vezető helyen. Mindez azt bizonyítja, hogy hiába fejlődik a technika, az orvostudomány, napjainkban az emberek életvitele újabb, hasonlóan nagy problémákat okoz. Ilyen probléma például felnőttek és gyermekek cukor-mániája, illetve a „cumisüveg szindróma”. A csillogó tejfogak egészségéről szól majd sorozatunk következő cikke itt, a Klub Wellness oldalain.